Átkozott edény
Átkozott edény – gondolatok egy kődarab körül címmel tartott Váczi Márk történész előadást Schmöltz Margit Fehérváron játszódó regényének történelmi hátteréről október 20-án. A Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtárban megtartott programon a „Kő kövön” szerzője meglepte a közönséget és az előadás után – a városkutató invitálására – egy pódiumbeszélgetéssel örvendeztette meg az érdeklődőket. A diskurzusból számos, izgalmas részletre fény derült.
A Cselekvő Fehérvár programja sokak érdeklődését felkeltette: a szervezőknek meg kellett duplázniuk az előre kihelyezett székeket a rendezvény elején, hogy mindenki kényelembe helyezhesse magát. Utóbbi persze nem is csoda, hiszen Schmöltz Margit: Kő kövön című regénye könnyen belopja magát a székesfehérváriak szívébe, hiszen minden fejezete a város történelmének egy szeletét dolgozza fel 1158-tól 1704-ig. Persze – ahogy majd minden történelmi regény esetében – a történet jórésze fikció, azonban valós személyek, helyszínek és a korhoz kötődő orvostörténeti részletek mégis remekül visszaadják a különböző korok hangulatát.
Ahogy az Váczi Márk előadásából is kiderült: az első, 1158 és 1162 között játszódó történet főszereplője Rurik Eufrozina (Fruzsina), II. Géza felesége, aki mind a történetben, mind a való életben igazi társa volt a királynak. A fejezetből megtudhatjuk miképpen épült a Palotai-kaputól nyugatra elterülő szárazulaton a Jeruzsálemi Szent János-lovagrend Szent István királynak szentelt konventje, és megismerjük az átkot, mely végigkíséri a könyvet.
A balszerencsét hozó edény egyébként valóban létezett: Siklósi Gyula régész 1978 és 1986 között végzett régészeti kutatásokat a mai Központi Park területén, ahol azonosította és részben feltárta az egykori konvent maradványait. Ekkor került elő annak az emberfejes szenteltvíztartónak egy töredéke, amely az írónőt megihlette.
Géza és Fruzsina idősebb fia – bár erről már nem szól a fáma – tíz esztendeig uralkodott III. István néven. Amikor 1172-ben elhunyt, testvére, Béla lett az ország uralkodója. Mivel anyja hevesen ellenezte trónra kerülését, előbb bebörtönöztette, majd Jeruzsálembe száműzte.
A második történet a Jagelló-korba repíti vissza az olvasót, II. Ulászló király uralkodása idejére. Jagelló Ulászlóról érdemes tudni, hogy háromszor nősült. Először 1476-ban; az akkor 12 esztendős Brandenburgi Borbálát vette feleségül. Bár a frigy megköttetett, a nászt soha nem hálták el, így a házasságot 1500-ban érvénytelenítették. Ulászló következő arája Hunyadi Mátyás özvegye, a meddő Aragóniai Beatrix volt, akit 1490-ben, kifejezetten a magyar trón megszerzéséért vett nőül, úgy, hogy közben hivatalosan még férj volt. Bakócz Tamás esztergomi érsek titokban eskette össze őket, de a szertartás szövegében szándékosan formai hibát ejtett. Végül ezt a nászt sem hálták el, mivel Ulászló még az éjszaka előtt faképnél hagyta új hitvesét, később pedig kizárólag tanúk jelenlétében volt hajlandó találkozni vele. A házasság pápai felbontására 1500-ban került sor. Az új királyné 1502-ben Candale-i Anna lett, aki két gyermekkel ajándékozta meg férjét: 1503-ban Annával és 1506-ban Lajossal. A második fejezet főszereplője, Mosolygó Alma a gyerekek révén kerül közel a királyi családhoz, a kicsik dajkája lesz.
- A második és a harmadik történetet egy úgynevezett középnyolcas köti össze, amelyben a johannita kolostor lerombolásáról és az elátkozott mészkőtömb sorsáról olvashatunk. A kolostor köveit Szefer bin Musztafa fürdős vásárolta meg, és építette be Güzeldzse (Szép) Rüsztem pasa fürdőjébe. Ez a fürdő a harmadik, 1602 és 1685 között játszódó történet központi helyszíne. Schober András borbélymester és felesége, Borbély Éva a közelben álló házukban nevelik fiukat, Matyikát. A családot és a várost a pestisjárvány fenyegeti. A kórság azonban nem űzi ki a törököt, András mester pedig végzetes lépésre készül, amikor Melek Ibrahim pasa a fürdőbe látogat. Abba a fürdőbe, ahol a korábbi szenteltvíztartóban szappanhabot tárolnak – mondta el a rendezvényen Váczi Márk.
A török kiűzése után, 1693-ban veszi kezdetét a negyedik történet, amely 1704-ben, már a Rákóczi-szabadságharc időszakában zárul. Az egykori szenteltvíztartó a fürdő melletti salétromházban kap új feladatot: a lőporgyártás melléktermékeként létrejött salétromsót tárolnak benne, amelyet a korban afrodiziákumnak tartanak. Traun-Abensberg Margit és gróf Esterházy Gábor élhetne boldog házasságban is, ha a férj természete ezt engedné. A gróf megszállottan kutatja a bölcsek kövét és az alkimisták által keresett titkos elixírt. Mindketten létező személyek voltak: Esterházy 1689-91 között Fejér vármegye főispánja volt, ekkor a mai Megyeház utca 17. szám alatt, az akkori Megyeháza épületében laktak. A történetben feltűnik Schober Mátyás, az egykori városi orvos is.
A vetített képes előadás után a már említett pódiumbeszélgetésnek lehettünk szem- és fültanúi.
Az írónőtől megtudhattuk, egyetemi szakdolgozata adta a könyv alapját. A kétgyermekes, lányos anyuka regényének erős, egyértelmű női vonala – mint elhangzott – tudatos döntés volt. Úgy érezte, kisebb szerep jut a történelmi könyvekben a nőknek, ezt akarta ellensúlyozni.
Schmöltz Margit arról is beszélt, hogy a könyvben olykor „játszani” kényszerült az évszámokkal. Mindezt azért, hogy minél több valós szereplővel dolgozhasson. A Váczi Márkkal folytatott diskurzus alkalmával az is kiderült, hogy a Kő kövön folytatásán már dolgozik az írónő.
- A Majdnemek könyve ugyancsak fejezetekre lesz bontva, és az egyik rész a saját ősömről, Schmöltz Lipót bádogosmesterről fog szólni. Ő volt az, aki 1821-ben elsőként kezdeményezte a Sóstó fásítását és saját költségén több mint tízezer fát ültetett a területen – mondta el az írónő, aki jelenleg is a család történetének kutatásával van elfoglalva.
Schmöltz Margit egyébként Esztergomban született és ma is ott él, de Székesfehérváron nőtt fel, a Vasvári Pál Gimnázium tanulója volt. Foglalkozását tekintve az esztergomi Helischer József Városi Könyvtár igazgatója, de számos könyv jelent meg már a neve alatt, azonban a Kő kövön az első történelmi témájú.
(Az ingyenes program a TOP-6.9.2-16-SF1-2018-00001 „Helyi közösségfejlesztés Székesfehérváron” című projekt keretében valósult meg. A további programokról a www.facebook.com/cselekvofehervar oldalon lehet tájékozódni.)
Fotó: Szilvási-Grund Helga
