Virtuális séta a Várkörút villái közt
Ezúttal a Várkörutat vette górcső alá Váczi Márk történész, városkutató: október 6-ai előadásán közel negyvenen hallgathatták meg a villák, a liget és az út történetét. A vetített képes előadásra a Fehérvári Civil Központban került sor az esős délutánon.
Ugyan nem séta közben, élőben, de Váczi Márk hozott képanyagának köszönhetően a Várkörút rengeteg, izgalmas részletét csodálhatták meg az érdeklődők a szerdai, városismereti előadáson, melyet a Fehérvári Civil Központban tartott meg a történész. Szó volt a Péter Rózsa Gimnázium különleges épületéről, Szent László mellszobráról és persze magának a Várkörútnak a kiépítéséről is:
- A régi várárok és városfal helyén húzódó elhanyagolt utcát az 1920-as években kezdték el rendezni. A Zichy ligettől induló részét 1936-ban nyitották meg, a lebontott földszintes épületek helyére pedig kétemeletes, sátortetős házakat építettek. Az utca további szakaszán az 1930-as években elegáns villasort húztak fel. A Prohászka ligetet pedig 1937–1938-ban alakították ki – hangzott el a bevezetőben.
Váczi Márk városkutató sorra végig vette a Várkörút házait, kitérve az érdekességekre, így például a Szent István Király Múzeum épületének előéletére. Mint megtudtuk, az Országzászló téri szárny izraelita hitközségi iskola volt és valamikor a 19. század közepe után épült. 1900 előtt árvaház, az 1920-as évek elejétől Rendőrség működött itt. Múzeum csak az 1929-es átépítés után lett. Az épület Országzászló téri falán 2011-ben alakították ki a Múzeumi panteont.
A Várkör út 7-es szám alatt lévő Schmidl-villa már egy modernebb épület: 1936 és 38 között épült, Schmidl Ferenc városi főépítész saját családja számára tervezte meg. Az épület Várkörút felőli homlokzatának sarkán Szent József kőszobra áll, amely az építész felesége, Havranek Karola külön kérésére készült. A bejárati kapu bal oldali keskeny sávjában kovácsoltvas felirat látható: (S) F/H B/1 9/3 7. Az első – hiányos – monogram Schmidl Ferencet, a második Havranek Karolát (Babyt) rejti, az évszám pedig a ház építésének idejére utal.
A Schmidl-villa után a történész sokak kedvencére az egykori Egészségházra terelte a szót.
- Ez az épület eredetileg lakóház volt, majd Molnár Tibor tervei alapján 1936 és 40 között átépítették gyermekorvosi rendelővé. A Bauhaus szellemében átalakított épület oszlopos-árkádos tornácot kapott, és egy földszintes, ívesen forduló épületrésszel egészült ki – így lett belőle Egészségház. A homlokzat egykori „Anya gyermekével” szobra sajnos a II. világháború után eltűnt. Később egyébként a Péter Rózsa Gimnázium működött itt, de ma ismét lakóház. A képeken jól látszik, hogy nemrég felújították és visszakapta eredeti színezését – mesélt Márk.
A Várkörút 15-ös szám alatti Kaltenecker-villa szintén érdekes történetekkel szolgál, névadója – Kaltenecker Viktor ügyvéd – ugyanis fontos személyiség volt a városban: a Vörösmarty Kör főtitkára, a Zenekedvelők Egyesületének elnöke, az Ügyvédi Kamara választmányi és fegyelmi bizottságának tagja volt. És itt még nem ér véget a felsorolás: a Fejér Megyei Takarékpénztár ügyésze, iskolaszéki tag, városi képviselő, a város tiszteletbeli ügyésze, a közigazgatási bizottság tagja, a városi közművek igazgatósági tagja is volt – hangzott el a felsorolás.
A 17 -es szám alatt lévő Eppinger-villát pedig már csak azért is érdemes megemlíteni, mert Pilinszky-emlékév van. Az egyemeletes, modern lakóház 1934-ben Molnár Tibor tervei alapján épült Eppinger Ignác gőztéglagyáros számára. Az 1960-as években itt volt Takács Imre József Attila-díjas költő albérlete, akinek gyakori látogatója volt Pilinszky János költő.
Az épületek után természetesen a Prohászka liget is szóba került:
- A Prohászka liget – vagy ahogy újabban nevezik: a Szent László Park – területén egykor a középkori városfal, az 1601-es Monostor-bástya és a vár vizesárka volt. A 19. században beépült, mai formáját az emeletes, úgynevezett Eisenbarth-ház lebontása, a várfal maradványainak helyreállítása után, 1937-ben nyerte el. Itt látható Szent László király mellszobra, mely Schwalm László művész ajándéka volt, és az uralkodó szentté avatásának 805. évfordulóján avatták fel. Ugyancsak itt kapott helyet Wathay Ferenc várkapitány szobra is, amely 1937-ben készült el Krausz Ferenc bronzöntő műhelyében. Wathay Ferenc 1602-ben Fehérvár vicekapitánya volt, a város török ostromakor a Monostor-bástyánál került fogságba. Konstantinápolyban, rabságában írta és rajzolta „Énekes könyv”-ét, amelyben külön fejezetet szentelt Székesfehérvár „veszésé”-nek – mondta el az előadó, aki a Várkörút ikonikus, kék épületét sem hagyta ki a felsorolásból: a 10-es szám alatti Diagnosztikai rendelőt egykor Barth-háznak nevezték.
- Az art deco az I. világháború előtt megszületett iparművészeti irányzat, mely Franciaországból indult el világhódító útjára. Ez volt az első modern világstílus, amely az élet minden területére kihatott. Magyarországon politikai okok miatt nem vált ugyan meghatározóvá az építészetben, ennek ellenére Székesfehérváron is akadnak képviselői: ilyen a Várkörút 10-es szám alatt található Barth-ház is, mely 1930-as években Schmidl Ferenc tervei szerint épült a Felsőkereskedelmi Iskola igazgatója, Barth (később Baróth) Rezső számára – mondta el a történész, aki azt is megjegyzi: a kék színezés természetesen teljesen eltér az eredeti ház árnyalatától.
Váczi Márk legközelebb október 13-án tart városismereti sétát. Akkor a Vasútvidékre kísérhetik el az előadót – és ha az időjárási viszonyok is engedik – ezúttal nem csak szimbolikusan.
(Az ingyenes program a TOP-6.9.2-16-SF1-2018-00001 „Helyi közösségfejlesztés Székesfehérváron” című projekt keretében valósult meg.)
