A Fiskális út másik arca
Váczi Márk történész tartott városismereti sétát augusztus 25-én, délután Előre a Fiskális úton címmel. A Cselekvő Fehérvár szervezésében megtartott, másfél órás gyalogtúrán harmincan követték a városkutatót a Fanta-villától (Öreghegyi Közösségi Ház) a Budai úti Magyarok Nagyasszonya plébániatemplomig.
A Fiskális út - korábban Fiskális dűlő - nevét valószínűleg arról kapta, hogy présházas telkeit többnyire városi tisztviselők, hivatalnokok vásárolták meg, amelyeken kisebb-nagyobb szőlőhegyi lakokat, több esetben neves építészek által tervezett villákat építtettek. Egy kis kitérőt leszámítva csupán ezt az utat érintette Váczi Márk történész városismereti sétája, azonban az öreghegyi Fiskális úton lépten-nyomon történelmi kincsekbe botlunk, így ennek a viszonylag rövid szakasznak is közel másfél óráig tartott a bemutatása.
A csoport az Öreghegyi Közösségi Háztól indult, melyet a népnyelv Fanta-villaként ismer. (Tévedés ne essék, nem az üdítőmárka után.) A mai közösségi ház Selmeci utcai sátortetős, kétszobás, mellékhelyiség nélküli épületrésze 1953-ig Fanta János honvéd ezredes hétvégi háza volt, innen „ragadt rá” a név. Érdekesség, hogy a 60-as évektől egy saját zenekara is volt a művelődési háznak, mely szintén felvette a „Fanta” nevet. Sőt olyan zenészek kezdték itt a karrierjüket, mint Horváth Charle, D. Nagy Lajos és Mikó Péter, aki később ügyvédi pályára lépett.
A Cselekvő Fehérvár szervezésében megvalósult program következő megállója az Öreghegy kapujában álló, 2014-ben felavatott Nagy Benedek szobor volt, amely a városrész évszázadokra visszanyúló szőlészeti kultúrájának jelképe. A művészt édesapja ihlette meg, aki maga is szőlősgazda volt. Az alkotó abban a pillanatban ábrázolja az idős embert, amint éppen szőlőt kötöz.
A 77-es szám alatt szintén egy köztéri alkotást találunk: a Hellensteiner-kereszten csupán a „HELLENSTEINER RUDOLF 1916” felirat szerepel. A hagyomány szerint egy ügyvéd család állíttatta az I. világháborúban elhunyt fiuk emlékére.
- Az 1916. március 19-én kelt gyászjelentésből tudjuk, hogy Degenhardi Hellensteiner Rudolf István László életének 33. évében, rövid szenvedés után hunyt el a szőlőhegyen. Valószínűleg a fronton szerzett betegség, vagy sérülés okozhatta a halálát, a kereszt pedig azért állhat ezen helyen, mert valahol itt lehetett a família nyaralója. A család története egyébként igen tragikus: König Ilona először elsőszülöttjét veszítette el 1897-ben – a fiú mindössze 17 éves volt – majd Rudolfot, a második fiát 1916-ban, és végül teljesen egyedül maradt, amikor a férje Degenhardi Hellensteiner Imre, városi közgyám is elhunyt 1917-ben – mesélte el Váczi Márk, a túra vezetője.
A városismereti séta során a történész a Posta épületéről is beszélt: a nyaralót a Felmayer – Karl család építtette a XIX század végén, eklektikus stílusban. A ház éke volt az egykori íves tornác, és a díszes torony, ami még ma is látható. Hatalmas H alakú pincerendszere volt és a történész szerint bizonyos, hogy ennek egy része még ma is megvan. 1945-től rövid ideig itt működött az Öreghegy egyik elemi iskolája, mivel az Aranybulla úti iskola súlyos károkat szenvedett. Az államosítás után kialakított szolgálati lakások egyikében pedig Varjas Gyula, Székesfehérvár díszpolgára is élt.
A posta épülete mögött található a város egyik legöregeb fája, egy gyönyörű hárs, ami körülbelül százéves és az árnyékot adó lombja alá minden résztvevő kényelmesen befért. Beszélik, hogy régen három hasonló méretű hársfa állt a területen, de más nem maradt fenn a történetükről.
A séta következő megállója a 29-es szám alatti, most is lakott, a 20. század első felének divatos építészeti jegyet viselő nyaraló volt: utólag készült, beüvegezett sarokterasz, körbekontyolt tetőzet cserépfedéssel, kovácsoltvas álerkély; két, csúcsos torony.
- Itt jól látszik, hogy akkoriban mindenki a „hegyre” építkezett és a páratlan számú oldalon hatalmas előkerteket hagytak a házak előtt, ahol a szőlő is elfért. Később, a 70-es években már tanácsi rendelkezés volt, hogy az utcafrontra kell építkezni, eltakarva így a hivalkodó villákat – magyarázta Márk, aki azt is hozzáteszi, a túra „nagy rejtélyének” számító Kolossváry Pál nyaralóját is ilyen tanácsi lakásokkal takarták el.
- A villa pontos helyét egészen eddig nem tudtuk, csak leírásokból és tervanyagból ismert az épület. Szabadon álló, földszintes, nyeregtetős nyaraló volt, melyről kiderült, hogy elbontották. Azt tudjuk róla, hogy Schmidl Ferenc tervei szerint Kolossváry Pál és neje számára épült 1937-ben. A szerkezeti falak helybeli megmunkálatlan terméskőből készültek – hangzott el a sétán, melyen a történész egy, a Magyar Építőművészet című lapban közölt fotót és tervrajzot is mutatott a jelenlévőknek.
Kolossváry Pál nyugalmazott főhadnagy, kereskedő egyébként Budapesten született 1894-ben. Az I. világháborúban az orosz és az olasz fronton harcolt, de 1920-ban a harctéren szerzett betegsége miatt visszavonult a katonai szolgálattól. Veje volt Knazovitzky Béla kereskedőnek, aki 1899-ben nyitotta meg divatáruházát a Lakatos utcában, majd 1914-ben a Fő utca felől kétszintes, modern üzletházzá bővítette. Ezt halála után vejei vették át. Helyén pedig évtizedek óta a Korona üzletlánc cipőáruháza működik.
A túra a Magyarok Nagyasszonya plébániatemplomban ért véget, mely 1965-ban épült kápolnának az Aranybulla úti városi iskola leégett romjain. A mai templom az egykori kápolna bővítésével jött létre 1995-ben. A templom kertjében ismeretlen eredetű, barokkos jellegű síremlék áll. A háború utáni helyreállítás idején került elő és még rengeteg titkot őriz.
- Az Öreghegy – és nyilván a többi városrész is – folyamatosan változik. Ezúttal is volt olyan villa, ami hetekkel ezelőtt még állt, mára azonban elbontották, nem tudtam megmutatni. Ez persze szükségszerű, másrészről szomorú is. Ezért is jó, amikor új, még felfedezésre váró történelmi kincsekre bukkanunk – zárta a mondandóját a történész.
(Az ingyenes program a TOP-6.9.2-16-SF1-2018-00001 „Helyi közösségfejlesztés Székesfehérváron” című projekt keretében valósult meg.)
