Séta a Csutora temetőben
Igazi, évszázadokon átívelő, Székesfehérvár történetének lényeges, mégis rejtett pontjait bemutató, képzeletbeli időutazáson vehettek részt mindazok, akik ellátogattak július 21-én a Csutora temetőbe, ahol Váczi Márk történész, városkutató vezetésével fedezhették fel a sírkert titkait.
A Feltámadás, vagy ismertebb nevén Csutora temető Székesfehérvár egyik legkorábbi sírkertje. A hivatalos „Feltámadás” elnevezés a kápolna megszentelésének időpontját idézi: Krisztus feltámadása utáni nap, húsvéthétfőn áldották meg a szentélyt.
A „csutora” (vagyis kulacs) nevet már a nép adta. Eredetéről a Magyarország és a Nagyvilág hasábjain olvashatunk először: egy paraszt szerint a temető mellett elmenve, rendszerint meg szokták húzni a kotyogóst a holtak egészségére – innen a név.
Nemcsak maga a temető elnevezése érdekes azonban, az itt eltemetett, jeles személyiségekről is bőven van mit mesélni. Váczi Márk július 21-ei előadásának fókuszában ezek az emberek álltak.
A Csutora temetőben nyugszik többek között id. Ybl Miklós kereskedő, a Fejér megyei választmány tagja, aki 1861. november 29-én hunyt el. Síremlékének fedlapja egyszerűségét, modernségét és a rajta lévő felirat stílusát tekintve valószínűleg nem az eredeti.
– Feltételezésem szerint az eredeti síremléken olvasható volt a majd’ 30 évvel korábban elhunyt felesége, Eimann Anna neve is, de az az idők során lekophatott, az újrafaragott táblára pedig már nem került rá. Egy érdekes rejtély vár megoldásra, és nem ez az egyetlen az Ybl család kapcsán – mondta el Váczi Márk.
A Sárszentmihályon született Bilkei Ferenc plébános sírjához is ellátogattak a séta résztvevői. Az egyházi személyt 1896-ban szentelték pappá Pázmándon, '98-tól Székesfehérváron volt hittan tanár, majd 1912 és 48 között a felsővárosi Szent Sebestyén-templom esperese, később plébánosa lett.
A Csutora temető a végső nyughelye Héjj Erzsébetnek is, akinek neve ugyan kevésbé ismert, tettei azonban az egész ország óvodapedagógiáját meghatározták. Megszervezte és vezette a Dunamenti Óvónők Körét és számos elméleti, módszertani kiadvánnyal segítette az óvodai gyermeknevelés korszerűsítését Magyarországon – róla is mesélt a történész.
Váczi Márk egyébként részletes kutatást folytatott a Csutora temetőben. Az erről készült tanulmánya pedig a Műhelytanulmányok a Műemléki Topográfiához füzetsorozat részeként meg is jelent 2018-ban.
A TOP-6.9.2-16-SF1-2018-00001 Helyi közösségfejlesztés Székesfehérváron című projekt keretében megtartott rendhagyó séta a kiindulópontjánál, tehát a kápolnánál ért véget. A másfél órás előadáson közel ötvenen vettek részt.
