Helyi Demokrácia Audit 2015
Mind a lakossági elégedettség, mind az önkormányzati problémaismeret, mind pedig a döntéshozói igénymegfelelés folyamatosan javul Székesfehérváron. Ez derült ki az Echo Nonprofit Network Helyi Demokrácia Audit programjának kutatásából, melyet az Echo Szociológiai Kutatóintézet végzett el. A részleteket sajtótájékoztató keretében ismertette Domokos Tamás, az Echo Szociológiai Kutatóintézet módszertani igazgatója.
2015-ben tizedik alkalommal vizsgálta a Kutatóintézet a lakossági véleményeket hat dimenzióban, ezek a lakossági elégedettség, a döntéshozói problémaismeret, az igénymegfelelés, az átláthatóság, a beleszólás, a részvétel, és a helyi sajtó függetlensége. A mostani kutatásra 2015. szeptember 25. és október 5. között került sor. A kutatóintézet kérdezőbiztosai 300 véletlenszerűen kiválasztott székesfehérvári, 18 év feletti lakossal készítettek telefonos interjút.
A városi közhangulat fontos fokmérője az általános elégedettség, az hogy mennyire elégedettek a lakosok azzal, ahogy Székesfehérváron „mennek a dolgok”. Ha összehasonítjuk a helyzetet az előző évekkel, a lakosok túlnyomó többsége javulást lát Székesfehérvár életében. Valójában 2013-tól folyamatosan nő azok száma, akik javulást látnak a korábbi évekhez képest. Az ellenkező póluson idén mindössze 3 százalék található, vagyis mindössze 3 százalék szerint romlott a város helyzete tavalyhoz képest, míg tavaly ugyanez az arány még 6 százalék volt.
Az általános elégedettséget nézve, a gazdasági válság előtti helyi demokrácia audit adatfelvétele nagyfokú teljes elégedettséget mért. 2009-ben ezzel szemben már csak a fehérváriak 5 százaléka volt nagyon, 66 százaléka pedig inkább elégedett azzal, ahogy a városban mennek a dolgok, és 29 százalékuk volt inkább elégedetlen. Ezek mögött alapvetően a gazdasági válság negatív hatását kellett akkor látni, melyet a város mára kihevert. 2011 őszén emelkedés volt regisztrálható, a korábbi évhez képest duplájára nőtt a nagyon elégedettek aránya, 2013-ban és 2014-ben pedig már - vélhetően az érzékelhető pozitív változásoknak, beruházásoknak köszönhetően – a nagyon elégedettek aránya közé sorolható a városlakóknak több mint negyede. Idén ez az arány ugrásszerűen tovább nőtt, jelenleg a fehérváriak 66 százaléka nagyon elégedett, és további 27 százaléka is inkább pozitív véleményen van, s ez összességében az elmúlt 15 év legmagasabb elégedettségét mutatja.
Arról, hogy az önkormányzat mennyire ismeri, hogy mit szeretnének a fehérváron élő emberek a tavalyi évhez hasonlóan most is megoszlanak a vélemények. A válaszadók 17 százaléka szerint teljesen, további 34 százalékuk szerint nagyrészt ismerik az önkormányzatnál, hogy mit szeretnének az itt élők, míg teljesen negatív véleményt formál 7 százalékuk, 20 százalékuk pedig bizonytalan. Az elmúlt egy évben arányaiban nem változott az emberek véleménye a kérdést illetően.
A problémaismeret egy dolog, az ezekre adott megfelelő helyi válaszok legalább ilyen fontosak. Abban a kérdésben, hogy mennyire veszik figyelembe az önkormányzati döntésekben az itt élő emberek igényeit 2015-ben a mutató az eddig mért legmagasabb értéket érte el.
Az előző kérdéshez hasonló a helyzet a lakosság körében az önkormányzati döntések átláthatóságával kapcsolatban is. Tavalyhoz képest nőtt azok aránya, akik szerint teljesen átláthatóak a döntéshozatali folyamatok, és felére csökkent azok aránya, akik szerint egyáltalán nem átláthatók a döntések.
A demokratikus társadalmi működés egyik fontos eleme, hogy a lakosok beleszólhassanak abba, ahogy a városban mennek a dolgok. Idén a lakosok 43 százaléka véli úgy, hogy van beleszólása a dolgok alakulásába.
A helyi demokrácia működésének mérésére a Kutatóintézet összeállított egy kérdéssort, amelyben a megkérdezetteknek különböző állításokat kellett rangsorolniuk százfokú skálán. Az emberek sokkal inkább egyetértenek azzal, hogy a lakosok aktívan részt vesznek a város életében, valamint, hogy beleszólhatnak az őket érintő döntésekbe. Jobban egyetértenek azzal, hogy a képviselők meghallgatják az emberek problémáit, hogy igyekeznek megismerni az emberek véleményét és a korábbi évekhez képest sokkal többen gondolják azt is, hogy a városban bevonják a civil szervezeteket, egyesületeket, alapítványokat is a döntésekbe.
A helyi demokrácia kiemelt összetevője, a helyi média függetlenségének kérdése. Idén visszaesés tapasztalható mindegyik sajtóforrás esetében, a legrosszabb a Fejér Megyei Hírlap megítélése, de ugyanígy vélekednek a FehérVár című újságról, valamint a Fehérvár Televízióról is.
Összefoglalva a kutatás eredményeit megállapítható, hogy tavalyhoz képest nőtt az elégedettség, a problémaismeret, az igénymegfelelés, az átláthatóság és a részvétel tekintetében, ellenben a sajtó vélt függetlensége nagyban romlott.
A kutatási anyag eredményei megtalálhatóak itt.
