Lakossági kutatás a fogyasztóvédelemről
Az Alapítvány a Székesfehérvári Fogyasztóvédelemért 2014 júliusa és augusztusa között kutatást végzett a székesfehérvári lakosság körében a fogyasztóvédelmi problémákkal, reklamációkkal és a fogyasztóvédelmi szervezetekkel kapcsolatos lakossági attitűdökről. Az adatfelvétel nagyobb bevásárlóközpontokban (pl. Alba Plaza, Skála), illetve Székesfehérvár belvárosi üzleteinek környékén zajlott, 151 fő megkérdezésével. Az eredményeket sajtótájékoztató keretében ismertette Róth Péter, Székesfehérvár Megyei Jogú Város alpolgármestere, Németh László, az Alapítvány a Székesfehérvári Fogyasztóvédelemért elnöke, valamint Domokos Tamás, az Echo Nonprofit Network stratégiai igazgatója.
A fogyasztóvédelmi problémák kérdéskörben szóba kerültek a reklamációk, a vásárlókat ért zavaró tényezők, esetleges kellemetlenségek. A kutatás során megkérdezték, hogy bizonyos vásárlás során felmerülő problémák előfordultak-e már velük, és ha igen, akkor egy-kettő vagy esetleg több alkalommal. Kiderült, hogy reklamálni inkább visszamennek a vásárlók, de csak személyesen, és csak az eladóhoz, a nála magasabb beosztású személyhez, mint például boltvezető, már kevésbé, a megkérdezettek 9 százaléka mondta, hogy többször is előfordult, hogy reklamált volna nála, 28 százalékuk pedig, hogy egyszer- kétszer. Hatósághoz, fogyasztóvédelmi szervezethez szintén kevésbé fordulnak az emberek, és jogi útra sem jellemző, hogy terelnék az ügyet, 91 százalékuk állította, hogy még nem fordult elő, hogy így próbálta volna meg intézni a problémáját.
A kutatás során megkérdezték a válaszadókat mennyire zavarják különböző dolgok vásárlás során. Leginkább az zavarja őket, ha nincsenek kiírva az árak, ezt követi az, ha össze vannak keverve az árcédulák, végül a kevés működő pénztárt említették. Az, hogy sokáig kell várni az eladóra, az eladók túlzott rámenőssége, vagy éppen az, ha nem vesznek tudomást a vásárlóról, hasonló, 80 pontos szinten mozog. Legkevésbé az zavarja a vásárlókat, ha egy termékről nem tudnak bővebb információt adni az eladók.
A kutatás során megkérdezték a válaszadókat mennyire zavarják különböző dolgok vásárlás során. Leginkább az zavarja őket, ha nincsenek kiírva az árak, ezt követi az, ha össze vannak keverve az árcédulák, végül a kevés működő pénztárt említették. Az, hogy sokáig kell várni az eladóra, az eladók túlzott rámenőssége, vagy éppen az, ha nem vesznek tudomást a vásárlóról, hasonló, 80 pontos szinten mozog. Legkevésbé az zavarja a vásárlókat, ha egy termékről nem tudnak bővebb információt adni az eladók.
Megkérdezték a lakosságot, hogy mennyire értenek egyet különböző állításokkal, melyet az alábbi ábra szemléltet. Leginkább azzal értenek egyet a válaszadók, hogy „mindig el kell kérni a blokkot, mert csak azzal lehet reklamálni”, valamint hogy „az ember mindig harcolja ki a maga i gazát”, és hogy „helyes, ha a kereskedők áruik védelmében kamerákat helyeznek el boltjukban”.
A megkérdezettek többségét, ha egy üzletben kellemetlenség éri, szóvá teszi azt, és többet nem vásárol az adott helyen. Harmaduk szóvá teszi ugyan, de ettől függetlenül legközelebb is bemegy oda vásárolni. Azok aránya, akik szó nélkül kimennek, és többet nem teszik be oda a lábukat, 22 százalék. Nem reklamál és a következő vásárlásait is ugyanott intézi a válaszadók 6 százaléka.
A kutatás során felmérésre került az is, hogyan látják a megkérdezettek, a fogyasztók jogvédelme elsősorban inkább az állam, vagy inkább valamely társadalmi szervezet feladata-e. A válaszadók többsége, 54 százaléka úgy véli, ez elsősorban az állam feladata, és 35 százalékuk véli úgy, hogy inkább a társadalmi szervezetek feladata. A megkérdezettek 11 százaléka bizonytalan a kérdést illetően.
A megkérdezettek negyede fordult már valamilyen panaszos üggyel a fogyasztóvédelmi szervezethez. Inkább a férfiakra, a 40 és 61 év közöttiekre, a diplomásokra, és aktivitás alapján a dolgozókra jellemzőbb, hogy panaszukkal a szervezethez fordultak. Azok, akik a fogyasztóvédelmi szervezethez fordultak, kétharmaduknak tudtak is segíteni ott. Arra a kérdésre, hogy meg tudna-e nevezni valamilyen fogyasztóvédelemmel kapcsolatos televízió műsort, rádióműsort, újságot vagy internetes oldalt, a Fogyasztóvédelmi Egyesületet és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot válaszolták legtöbbet a válaszadók.
A felmérés alkalmával megkérdezettek úgy vélik, hogy a fogyasztóvédelmi szervezetek feladata leginkább a vásárlók fogyasztói érdekének képviselete, valamint a kárigények érvényesítésének segítése. Sokak szerint a fogyasztói jogokról való tájékoztatás is és a vásárlók gazdasági érdekeinek védelme is a fogyasztóvédelmi szervezetek feladata. A vásárlók biztonságának védelme, továbbá a vásárlók egészségének védelme szerintük már kevésbé tartozik az ilyen szervezetek hatáskörébe.
A kutatás teljes anyaga megtalálható a www.aszfv.hu oldalon.
