A megjelenteket Váczi Márk, az Alapítvány munkatársa köszöntötte. Kiemelte, hogy az alapítvány már több hónapja dolgozik a Király sori terület és a gőzmalom hasznosítását tartalmazó javaslaton. Ennek kapcsán ipartörténeti programsorozatot is indítottak, amelynek programjaira egyre többen jelentkeznek. Ezt bizonyítja az is, hogy az egy héttel későbbi megismételt bejárásra már most betelt a létszám. Ráadásul a sajtó is figyelemmel kíséri ezeket az alkalmakat. Az érdeklődők számára Hraska Imre, a tanmalom egykori vezetője, a Szent István Szakképző Iskola szakoktatója mutatta be az 1890-es években már bizonyítottan álló épületet, röviden ismertetve a helyi molnárképzés történetét. Nemcsak az épület aranykorát és fokozatos leépülését, a képzés utolsó időszakát idézte fel, hanem beszélt arról is, milyen a jó liszt, mi kell a jó kenyérhez, és milyen szakmai fogásokat lehet alkalmazni egyes esetekben. Elmondta, hogy mióta a molnárképzés helyben megszűnt, Fehérváron eltűnt a boltok polcairól a jó minőségű liszt, az épület állaga pedig a leállás óta egyre inkább romlik. A szervezők úgy látják, hogy a kezdeményezés eléri célját, fogadtatása a lakosság körében kedvező, egyre több kérdés és javaslat hangzik el a bemutatott épületek helyi és műemléki védelem alá vonásával, hasznosításával kapcsolatban. A programsorozat várhatóan decemberben folytatódik, az elmaradt, az Ikarus történetét és a gyár mindennapjait bemutató előadással.