Palotaváros akkor és most
Ha a rendszerváltás környékén megkérdeztek volna 10 embert, mi jut eszükbe a Palotaváros szó hallatán, többségük a Rác utcát vagy a bontást említette volna először. Ma, 25 évvel később a tavakra, a lakótelepekre vagy éppen egy-egy aktuális hírre asszociálnak a legtöbben.
A városrész mai képét egyértelműen a többemeletes panelházak tömbjei, a nagy lakótelepek határozzák meg. Ezek egy korszak lenyomataként éppúgy részei az épített örökségnek, mint a Rác utcában álló szerb ortodox templom műemléki környezete, amelyet a 70-es évek végén készült rendezési tervek is tiszteletben tartottak. Ugyanekkor – mivel a város kinőtte magát – a lakásviszonyok megoldása érdekében az akkori városvezetés úgy döntött, felszámolja a környék iparosainak kis műhelyeit, lakóházait az egykor híres zöldségeskertekkel, vendéglátóhelyekkel együtt. Miközben a betongyűrű nőttön-nőtt, az István Király Múzeum és a Fejér Megyei Tervező Iroda munkatársai arra törekedtek, hogy valamilyen formában megőrizzék a középkori Szigetből rác városrésszé átalakuló, tárgyi emlékekben gazdag egység kertvárosias településképét, a falusias hangulatot. Demeter Zsófia és Lukács László helytörténeti-néprajzi tanulmányai nyomán Csutiné Schleer Erzsébet építészmérnök dolgozta ki ennek koncepcióját.
A Topográfiai munkacsoport az Agóra Vidékfejlesztési Alapítvány TÁMOP-1.4.3-12/1-2012-0099 számú pályázata révén veszi számba a város épített örökségét. A „Társadalmi vállalkozás fejlesztése a műemléki topográfiai feladatok ellátására” programban a kutatáson túl – beleértve a régmúlt és a közelmúlt emlékeit ‒ népszerűsítő tevékenységet is folytat. A szakirodalom, a levéltári források és archív fotók feldolgozása mellett a munkatársak elindították a Műemléki séta programsorozatot, amely egy-egy városrész kialakulásának, illetve fontosabb épületeinek történetével ismerteti meg az érdeklődőket. Május-június folyamán a résztvevők megismerhetik a Palotaváros néhány jellegzetes történeti emlékét (Rác utca, Bőrgyár, Rác temető, a Palotai úti kálvária), a városrész kialakulását és városképi változásait, a valaha itt élt iparosok, alkotók munkásságát, és kevésbé ismert gyűjteményeket is megtekinthetnek.
Szöveg: Váczi Márk
Fotó: Király Dávid
