Konferencia Veszprém város topográfiájáról
Három éve kezdődött, és hamarosan befejeződik az a munka, amely Veszprém város műemléki topográfiáját veszi számba. A tudományos igényű alapkutatás az Agóra Vidékfejlesztési Alapítvány TÁMOP-1.4.3-12/1-2012-0099 számú „Társadalmi vállalkozás fejlesztése a műemléki topográfiai feladatok ellátására” elnevezésű pályázat révén jöhetett létre. Az eddigi munkákról műhelykonferencián számoltak be az érintettek 2014. november 14- én a veszprémi Városházán, ahol köszöntőt mondott Némedi Lajos, Veszprém Megyei Jogú Város alpolgármestere.
A műemléki topográfia célja egy adott ország teljes építészeti örökségének a mindenkori műemlékfogalom szempontjai alapján történő, egységes szemléletű, helyrajzi rendszerben történő számbavétele, és a tudomány követelményrendszerének megfelelő közzététele. Az Agóra Vidékfejlesztési Alapítvány programja négy térséget érint: Fejér, Heves, Veszprém és Borsod- Abaúj Zemplén megye műemléki topográfiáját térképezi fel.
Veszprémben a munkálatok a végéhez közelednek. A Magyar Műemléki Topográfia Közhasznú Nonprofit Kft. Topográfiai munkacsoportjának tagjai – belső és külső munkatársai - a városterület egészét, mind a 14 városrészt, valamennyi településrészt, valamennyi utcát és teret bejárva számba vettek több mint 800 objektumot: épületeket, köztéri emlékeket, leírták a városrészek, településrészek, utcák, terek jellemzőit, Veszprém város épített értékeit az elmúlt két évben. Felkutatták, összegyűjtöttek minden rájuk vonatkozó adatot: levéltári építési iratok, régi tervrajzok, térképek, fényképek adatait. A munkacsoport tagjai több tudományág képviselői: művészettörténészek, építészek, földrajz- és néprajzkutatók, történészek, levéltárosok. A leltárba vett emlékek fajtái – nem kizárólag a védett műemlékek – hanem a barokk templomoktól az egyszerű lakóházig, a régészeti emlékektől a modern Veszprém arculatát meghatározó mai épületekig, ipari létesítményektől az út menti keresztekig és a temetőkig terjednek, mindent felölelnek, amelyek épített környezetünket alkotják. A munkatársak a topográfiai részletkutatások eredményeit önálló tanulmányokban dolgozták fel, amelyek feltárják a településszerkezet és a városkép történeti változásait, a várostörténeti korszakok építési szokásait, stílustörténeti összefüggéseit.
Az összegyűjtött ismeretanyag tudományos bázis és forrás minden helytörténeti, várostörténeti feldolgozó munkának, közösségépítő, tudásgyarapító kulturális tevékenységnek, anyagot nyújt a minőségi városfejlesztési, várostervezési munkához.
