Több telek összevonásával alakult ki a mai épületegyüttes. A Kovács János utca felőli telekrészen állt a város ispotálya, amelyben 1712-ben kb. 7-8 helyiség lehetett. 1726-tól szegényházként működött. A templomot 1730 körül Erdődy, ill. Komáromy kanonok építtették. Három harangját Komáromy kanonok öntette 1730-1735 között. A templomot már valószínűleg 1729-ben felszentelték, Komáromy ez alkalomból adományozott kelyhén ez az évszám szerepel. A homlokzat szobrai 1750 körül készültek el. 1858-ban az intézetet a Szent Vince nővérek vették át, akik renováltatták az épületet. Hensch József egri építész 1857-ben készítette el az alaprajzi felméréseket. A földszinti és emeleti alaprajz a templom déli oldalán már a Kovács János alapítványából 1842-ben emelt szárnyat is mutatja. Így a két szárny majdnem hasonló építészeti kialakítással vette közre a Szent Anna-templomot. 1936-ban az északi szárnyat lebontották, helyére kétemeletes modern kórházépület került. 1961-ben pedig a déli szárnyra újabb emeletet húztak. A Szent Vince-nővérek 1948-ig tartották kezükben a kórházat és templomát, ettől kezdve itt működik Heves megye II. számú kórháza.
A templomtól északra és délre kétemeletes, nyeregtetős épületszárnyak. A déli klasszicista épületszárny 9 tengelyes, enyhe kiülésű öttengelyes középrizalittal, melyben a középső három tengely enyhén előrelép, a földszinti részen vízszintes sávozással. A földszinten szalagkeretes, az emeleten könyöklőpárkányos, kőkeretes ablakok, a rizalit ablakai barokk stílusú köténydísszel. A templom melletti 9. tengely bejáratot alkot. A földszinten csehsüveg boltozatos helyiségek. A templom háromtengelyes homlokzatát középmagas lábazatból induló négy fejezetes falpillér tagolja. Könyöklőpárkányos, íves záródású szalagkeretes ablakok. Füles keretű kapuzat, melynek tagolt, ívesen hajlított szabad volutatagjain két angyalalak között Immaculata szobor. Tagolt főpárkány, fölötte lizénákkal osztott attika, középen kórusablak, kétoldalt Szt. Joachim és Szt. Anna fülkébe állított szobrai. A tornyot páros lizénák keretezik, két oldalán íves oromfal. Körben négy félkörösen záródó harangablak. A torony bádog sisakfedésű. A templom egyhajós, egyenes szentélyzáródású, fiókboltozatos. A bejáratnál két pilléren nyugvó kórusépítmény. A belsőt fiókos dongaboltozat fedi, bejárati oldalánál két pillérre támaszkodó karzat. A berendezés nagyobb részben neogótikus, 1858 utáni.
Az épületegyüttes országosan védett műemlék.
Irodalom: Barcsay Amant Zoltán: Eger vár és város ábrázolásai. Egri Várásatás és Vármúzeum, Eger, 1938., Breznay-Karczos: Egri képeskönyv. Eger, Egri Nyomda Részvénytársaság, 1937., Dercsényi - Voit: Heves Megye Műemlékei II. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972., Heves megye műemlékjegyzéke. É. M. Építésügyi Dokumentációs Iroda, Budapest, 1964.