A székesfehérvári Belváros műemléki rekonstrukciója 1984-től a több tekintetben úttörő, országos jelentőségű Székesfehérvár (városközpont) rehabilitációs részletes rendezési terv keretében valósult meg. A tervet Schulz István (1934-2010) készítette, aki a Kossuth u. 15. (egykori Pelikán fogadó) külső udvari homlokzati falán 2012-ben emléktáblát is kapott. A munkát a tömbrehabilitációnak nevezett módszerrel végezték: a homlokzatokon és épületbelsőkön túl feltárták a tömbbelsőket is. A műemléki értékeket a takaró, elcsúfító toldalékoktól megszabadítva mutatták be. Ennek részeként, a tömbbelső kialakításával jött létre az ún. Kossuth-udvar s annak egyedülálló látványa. A tulajdonviszonyok megváltozása a tömbrekonstrukciót a rendszerváltozást követően, az 1990-es évek elején, félbeszakította. A Kossuth utca – Petőfi Sándor utca – Arany János utca – Géza nagyfejedelem tér között fekvő, a 38 történelmi belvárosi tömb között legnagyobb kiterjedésű egybefüggő lakóterület rekonstrukciója a Petőfi Sándor – Arany János utca felől befejezetlen maradt. A Kossuth utca felől megközelíthető, parkszerű, az egykori várfalakat is bemutató zárt udvar és a területét övező, máig alakuló függőkertek formájukat több ütemben nyerték el. Tervezők: Szigeti Gyula építész, J. Szikora Éva és Kozma Klára kertépítészek. A rendhagyó módon az udvarban található két egyemeletes lakóház, amely az Árpád-kori királyi vár falain épült. Szokatlan elhelyezkedésük azt mutatja, hogy a város a püspöki székesegyház dombján álló egykori vár, a város legősibb magja felől terjeszkedett. Az épületleírás az 5 évvel ezelőtt, 2009-ben megjelent, Entz Géza Antal szerkesztette Magyarország műemlékei Székesfehérvár című kötetből való (Osiris Kiadó Budapest). Topográfiai Munkacsoportunk megkezdte egy új, átdolgozott és bővített kiadás előkészítését.
Barokk lakóház (Székesfehérvár, Kossuth u. 11., udvar) – Fotó: Nagy Norbert
Megnyitott tömbbelsőben, északról részben zártsorú beépítésben álló, téglalap alaprajzú, alápincézett, szintváltós, egyemeletes, manzárd tetős barokk lakóház. Az egykori királyi vár külső falán épült középkori ház helyén, köveinek felhasználásával 1743–1761 között Hrabovszky István vármegyei közjegyző építtette. A 19. század közepétől bérház és nyomda. 1930-as években jelentős külső és belső átalakítások. A szimmetrikus keleti homlokzata háromtengelyes, a földszintjén kosáríves árkádok; az északi vakárkád, benne szalagkeretes ablak. A homlokzat középtengelye enyhe ívben kiemelkedik, emeletén baluszteres korlátú erkély két oldalán, oldalanként eltérő méretű középosztós kőkeretes ablak. Nyugati homlokzatán két-két kőkeretes ablak között ovális felülvilágítós ajtó. Középfolyosós, földszinti helyiségei csehsüveg- és élkereszt-boltozatosak. Műemlék. - Sisa József leírása
MARSCHALL Rafael, Székesfehérvári kalauz. Székesfehérvár, 1930, 45. Hasonmás kiadás. Székesfehérvár, é. n. [2000] - GENTHON István, Magyarország művészeti emlékei. 1. Dunántúl. Budapest, 1959, 354. – Frigyik Katalin, Typis Számmerianis. A Számmer nyomdászcsalád története és a nyomtatványok bibliográfiája 1794-1920. 1-2. Székesfehérvár, 2003, 114-117. - FELD István, SIKLÓSI Gyula, Székesfehérvár, Kossuth u. 9–11. számú épületeinek kutatása. Műemlékvédelem, XXXIII, 1989, 207–214. – BARDOLY István, HARIS Andrea szerk., Magyarország műemlékjegyzéke, Fejér megye. Összeállította D. MEZEY Alice, Budapest, 2008, 126.
Farkas Zoltán
