Szemelvények a Magyar Műemléki Topográfia épületleírásaiból (2.)
A Topográfiai Munkacsoport az Agóra Vidékfejlesztési Alapítvány „Társadalmi vállalkozás fejlesztése a műemléki topográfiai feladatok ellátására” című, TÁMOP-1.4.3-12/1-2012-0099 számú, valamint az Alapítvány a Magyar Műemléki Topográfia Támogatására „Fiatalokkal a magyar műemléki topográfia fejlesztéséért” című, TÁMOP-1.4.1-12-1-2013-0121 számú projektek keretében végzi tevékenységét az országban öt helyszínen (Eger, Budapest I. kerület, Székesfehérvár, Veszprém és Marosvásárhely). Míg múlt héten Egerben jártunk, ez alkalommal egy veszprémi épületleírást olvashatunk.
 

Szent Margit-templom – Veszprém, Jutasi út, Újtelep városrész, hrsz. 3818

 

A templom 1938-ban, a Szent István-emlékév kapcsán épült fel a megyés püspök ajándékaként a Jutasi út környékén újonnan beépülő városrészben. A Jutasi út mentén 1920-tól zajlott az utcarendezés és a házhelykijelölés, az első házak 1923-ra épültek fel. Mivel ezen a területen korábban nem volt katolikus templom, Rott Nándor szükségesnek látta az építkezést. A terveket Irsy Irsik László készítette, a kivitelezést Linczmayer György és Kapuváry Gusztáv építészmérnök vezette. Az ezzel járó költségek nagy részét maga Rott Nándor állta, a telket pedig a város adományozta. Az építkezést 1937. augusztus 2-án kezdték meg, a püspöki felszentelés pedig 1938. október 23-án történt. 1939-ben a templom kriptájába temették Rott Nándor megyés püspököt. A templom 1944-ben lett plébánia, és 1946-ban érkeztek meg ide Szent Margit ereklyéi.

A nagyméretű templom a Szent Margit parkban, egy dombon helyezkedik el, szabadon álló, nyeregetetős, neobarokk épületként. Egytornyos, egyhajós, keletelt épület, kereszthajóval és négyszögletesen záródó szentéllyel rendelkezik. A szentélyből kétoldalt, a kereszthajókhoz hozzáérve, egy-egy téglalap alaprajzú, egyszintes toldalék tér nyílik, melyeket a szentély mögött húzódó, szintén egyszintes folyosó is összeköt. A szentély déli oldalán elhelyezkedő térben egy kápolna, az északi oldalon találhatóban pedig a sekrestye kapott helyet, ahonnan a kripta is nyílik.

Az épület Jutasi út felé forduló homlokzata kapta a legimpozánsabb kialakítást. Itt található a kosáríves záródású főbejárat, melynek két oldalán korinthoszi fejezetes oszlopok tartják a barokkos szemöldökpárkányt. Ezen búzakévékkel és szőlőfürtökkel körülvett képmezőt láthatunk. Szintén ezen a homlokzaton állnak az Árpád-házi szentek szobrai is: középen Szt. Margit, kétoldalt pedig Szt. László és Szt. Imre, valamint Szt. István és Szt. Gellért szobrát is megtaláljuk a templomon. Továbbá ehhez a homlokzathoz csatlakozik a torony is, melynek barokkos hagymasisak adja a lefedését.

A templom belső tere is rendkívül igényes kialakítású a szépen megmunkált neobarokk bútorokkal. A templomba belépve a karzat alatt, a hosszházban és a szentélyben is kosáríves dongaboltozatot látunk, melyet a karzat alatt vaskos pillérek, a hosszházban pedig korinthoszi fejezetes falpillérek tartanak. Az enyhén megemelt szentélyben áll a Szt. Margitot ábrázoló oltárképpel rendelkező főoltár, melynek két oldalán Szt. Erzsébet és Szt. Kinga szobra látható. A szentély északi oldalán található a díszes neobarokk szószék, a délin pedig a római Santa Maria Maggiore középkori Mária-kegyképének másolata. A szentélyből nyílik a Páduai Szt. Antalnak szentelt kápolna, mely visszafogott, de szintén igényes kialakítású. A templombelső látványos elemei között meg kell még említeni az igen nagyméretű, ezüst- és aranyszínű sípokkal rendelkező orgonát, melyet  -az orgona billentyűzetén látható felirat alapján - Szigeti Kilián bencés szerzetes tervezett.

Összességében a templomról elmondható, hogy valóban nagyon impozáns, külső és belső kialakítása és stílusa teljesen egységes, és a két világháború közötti neobarokk építészet egy kiemelkedő példája.

 

Irodalom: Karlinszky Balázs, A veszprémi Szt. Margit-templom építésének körülményei a helytörténet-írásban és a források alapján. Veszprémi Szemle 11. évf. 2009. 2. 16. szám 27. o.

 

Paár Eszter Szilvia
nyomtatás