Szemelvények a Magyar Műemléki Topográfia épületleírásaiból
A Topográfiai Munkacsoport az Agóra Vidékfejlesztési Alapítvány „Társadalmi vállalkozás fejlesztése a műemléki topográfiai feladatok ellátására” című, TÁMOP-1.4.3-12/1-2012-0099 számú, valamint az Alapítvány a Magyar Műemléki Topográfia Támogatására „Fiatalokkal a magyar műemléki topográfia fejlesztéséért” című, TÁMOP-1.4.1-12-1-2013-0121 számú projektek keretében végzi tevékenységét az országban öt helyszínen (Eger, Budapest I. kerület, Székesfehérvár, Veszprém és Marosvásárhely). Az alábbiakban a csoport munkáiból következnek a legfrissebb szócikkek.
Míg az Alapítvány kezdetben csak külső kutatókkal dolgozott, a Topográfiai Csoportnak ma már 14 saját munkatársa van. A topográfiai munkatársak kutatásuk eredményét, dokumentációját az Alapítvány Topográfiai Gyűjteményében helyezik el, amely hamarosan az interneten elérhető, kutatható és számos célra hasznosítható lesz. Egerben 2014 májusában zárult a topográfiai munka első fázisa. A Magyar Műemléki Topográfia országos munkálatai Eger város részprojektjének 2013. évi megvalósítása keretében készült színvonalas munkatanulmányokat az Alapítvány kiadványsorozatban, a szócikkeket a készülő topográfiai kézikönyvben, a Magyarország Műemlékei – Eger című kötetben adja közre.
Eger egyik legérdekesebb műemléki értéke a Markhot Ferenc Megyei Kórház (volt irgalmas rendi templom, kolostor és kórház) épületegyüttese (Markhot Ferenc u. 1-3. – Knézich Károly u. 1.). Legutóbb utcai homlokzat felújítás adott alkalmat épületkutatásra. Héczey-Markó Ágnes okl. építészmérnök, régész, műemléki szakértő (Budapest) a NÖK Műemléki Kutatási Osztály munkatársa megbízásunkra munkatanulmányt és szócikket is készített róla. A tanulmány terjedelme 25 oldal szöveg, 56 kép. A műemléki kutatás eredményeinek ez az összefoglalása kiinduló pontja lehet a műemléki helyreállításokat megelőző további kutatásnak.
Az Egri Irgalmas rendi Kórház és kolostor alapítólevele 1726. október 8-án kelt. Az első volt abban, hogy kifejezetten kórház céljára, és nem szegényháznak vagy aggok menhelyének jött létre, miként az a korban szokásos volt. Benne alapítása óta napjainkig folyamatos a gyógyítás. A kolostor török mecset mellett épült, 18. századi építkezésekkel alakult ki a barokk kolostor három, U-alakban elhelyezkedő, kétszintes épülete, amelyet 1842-ben a ma is látható klasszicista stílusban átépítettek. A mecsetből átalakított keresztény templomot 1841-ben a minaret kivételével elbontották. Helyén épült a kolostorudvart ma keletről lezáró klasszicista templom. Míg Székesfehérváron a jezsuita kolostor mellett álló minaretet 1741-ben lebontották, addig Egerben ugyanebben az évben megtartották azt, s a mai napig áll. A kolostort kifejezetten kórház céljára alapították, Építéstörténete állandó építkezésről, bővítésről, majd felújításról tanúskodik. 1986 óta megszakításokkal ugyan, de máig tart műemléki helyreállítása. 2012-ig farestaurátora volt Kiss Rita, Topográfiai Munkacsoportunk tagja is.
A forrásokból:
- Heves Megyei Levéltár, Az Irgalmasrend Iratai XII-6.
- Héczey-Markó Ágnes, Eger, volt irgalmasrendi templom és kolostor. Utcai homlokzatok
kivitelezés közbeni kutatói megfigyelése. Kutatási Dokumentáció. 2013. MNM-Nemzeti
Örökségvédelmi Központ
- Kiss Rita, Markhot Ferenc Kórház, volt irgalmasrendi templom és kolostor. Farestaurátori
kutatás. 2012. MNM-Nemzeti Örökségvédelmi Központ
